Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Cs2020Nov26

2020. Október 14., Szerda 06:32

Kinizsi örömtánca foga közt a hórihorgas törökkel

Írta:  Mészáros Sunyó Sándor
Értékelés:
(9 szavazat)
Három nappal Szent Kálmán előtti szombaton, 1479-ben történt, hogy a török császár tanácsosa, Isza bég – Ali bég és Szkender bég társaságában – csapataival s vagy félszáz-ezer törökkel és megannyi románnal fölvonult a dél-erdélyi Kenyérmezőhöz.

Kenyérmezőn járta híres örömtáncát Kinizsi Pál – foga közt a hórihorgas törökkel...

Isza, a főpasa kiküldte embereit gyújtogatni és fosztogatni. Másnap ugyanezt tette Ali bég és harmadnap Szkander bég is – ám az oláhok sem akartak a rablásból kimaradni, mentek hát ők is rabolni meg lángot vetni. A megtámadott népek persze megrémültek, s szaladtak Báthori István fejdelemhez, ugyan tegyen már értük valamit, hisz nemcsak az anyagi javaiktól fosztották meg az ott lakókat, de rabláncra fűzték a nőket s gyermekeket is. Báthori legott az erdőbe küldte a lakosságot, s kengyelfutót küldött Kinizsiért s még néhány érdemesült hadfiért, hogy igyekezzenek, mert baj van. A segítség hamar ott is termett, így aztán Kálmán napjára már vitézeikkel s harci lobogóikkal hadrendbe is álltak Kenyérmezőn, a csatatéren.

Mire felvirradt Kálmán napja, a két fél már farkasszemet nézett egymással – majd dél után megkezdődött az ádáz küzdelem. Hol így, hol úgy állott a csata – aztán Báthori István fejedelem kutyaszorítóba került. Le is kaszabolták volna, de a bajt észrevette Kinizsi Pál, aki nem volt rest, s odaszaladt segédkezni – sikerrel. Úgy mondta, hogy bár sok csatában vett már részt, de ilyen szilárdan álló ellennel még sosem találkozott: maga is rendesen beleizzadt, amikor Isza bég csapatával összecsapott.

Antonio Bonfini krónikájának 1545-ös kiadásából

Antonio Bonfini krónikájának 1545-ös kiadásából. A csata körülményeit és lefolyását elsősorban Mátyás király udvari historikusának, Antonio Bonfininek elbeszéléséből ismertük. Az ő hangulatos leírásából került át a köztudatba a szövegben említett jelenet is, amint Kinizsi fogaival felragadja a földről egy hórihorgas török holttestét, és táncot jár vele...

Az ötezernyi oláh is keményen harcolt – egészen addig, míg egy, a vártnál is összeszedettebb ellentámadás le nem vette a harcosokat a lábukról. Ennek a csapásnak már nem tudtak ellenállni: elsőre szétkergették, majd lekaszabolták őket. A csata ezzel aztán véget is ért: a törökök megmozdulása számukra balul sült el: otthagyta fogát Ali bég is. Pár nappal a csata után találták meg holttestét. Isza béget is leszúrták a csatában, fiát a magyarok foglyul ejtettek, akárcsak Ali bég fiát. Hogy valójában mennyi is lehetett a törökök vesztesége, azt pontosan nem tudjuk, de jellemző, hogy az összefogott lovak harmincezren (!) lehettek.

Feljegyezték még a csatáról az alábbi történetet:

Egy paraszt egy forinton három törököt vett és összehívta a darabontokat és sok fiatal ember is kiment a hadinéppel és a három törökkel, és a tömegben kikiáltotta: mindenki emlékezzék rá. hogy Mátyás király ideiében három törököt vásárolt egy forintért és azután saját kezűleg levágta a három török fejét.

A hadtörténészek úgy beszélik, hogy Mátyás király 1458-as trónrakerülésétől kezdve néhány évig a törökök ellen hadakozott. 1463-ban elfoglalta az észak-boszniai területeket Jajca várával együtt. Mind a törökök, mind a magyarok kerülték a nyílt összecsapást, ehelyett egymástól igyekeztek várakat elfoglalni a két ország határán. Mátyás hadai sokszor behatoltak Szerbia és Bosznia földjére, s 1463-ban 15 ezer keresztény foglyot szabadítottak ki, két évvel később pedig Bosznia még török kézen levő részeit is elfoglalták. Hadi tetteivel a király pszichológiai nyomást akart a törökre kifejteni és a védelemre rendezkedett be. Karbantartotta a déli végvári vonalat és tovább erősítette, hogy minél ellenállóbb legyen a nagy támadásoknak. A kenyérmezei csata az addigi legjelentősebb győzelem volt a Magyarországot támadó portyázó törökök felett, akik vereségük után már nem próbálkoztak az 1479. évihez hasonló betöréssel.

Külön megjelölés nélkül köszönet az internetes krónikásoknak az alapszövegért – mi pedig ma, Kálmán napján, emlékezzünk büszkén a kenyérmezei ütközetre, s Mátyás Király mellett Báthori Istvánra, Kinizsi Pálra – s minden törökverő magyarra. Itt esett meg az a legendás kázus, hogy Kinizsi Pál – fogai közt egy hórihorgas törökkel... – eljárta vitézi legényesét, az örömtáncot...

Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info

Forrás: Hun hír infó


Kenyérmező

A híres 1479 okt. 13-i kenyérmezei csata, egyike volt a kor legnagyobb győzelmeinek. Báthori István, erdélyi vajda hatvanezer törökkel állt szemközt és a csata közben nehéz sebet kapott; de Kinizsi Pál, temesi bán, győzelemre vezette a daliákat. A kenyérmezei csata részletei egy régi versezet szerint így következnek:

Mihelyt törököket magyarok levágák,
Ottan jó lovakot táborra fordíták,
A török táborát azonnal eldulák,
Gazdag nyereséggel ott megrakodának.

Mindjárt a foglyokat ott ők eloldozák,
Nagy rabságtól őket is megszabadíták:
Kikkel egyetemben istennek nagy hálát
Adának vitézek, s egymás közt vigadnak.

Azután mindnyájan vitézek gyülének,
A harcznak helyére ottan ők menének,
Urak vitézekkel igen örülének,
Elvégezék, hogy ott vacsorát ennének.

Mert már késő estve vala a táborban,
Nem mehetnek vala onnét napvilágban:
Azért a testeken oly nagy vigassággal
Asztalt terittete vitéz Kinizsi Pál.

Ellenségnek teste sűrűn fekszik vala
Mind az egész mezőn, oly nagy gyakor vala,
Hogy egyik holttestről elhághattál volna
Másikra tizenhat futamatnyi földen.

Ott azért ételhez vitézek mindnyájan
Letelepedének nagy hálaadással,
Ellenség-testeken ülnek vigassággal,
Újítják testöket étellel, itallal.

Örömekben hősek isznak a jó borban,
Nagy szép énekeket ő lakodalmokban
Mondnak és beszélnek: eleink a hadban
Miként ellenséggel víttak viadalban.

Hősek jobban-jobban a jó borban inni
Kezdenek fegyverben szép tánczokat járni,
Egyszersmind hangosan igen kiáltani,
Elkezdek a méhsert szépen betölteni.

Nagy szépen a hősök lakozván, vigadnak,
Különb-különbféle játékot indítnak,
Nagy fegyveres tánczot mezőben ők járnak,
Élteket istentől kérik az uraknak.

Vitéz Kinisi Pált a hősök ott kérék,
Hogy ő is tánczolna urakkal ők inték,
Megfogadá vitéz uraknak kérését,
Ottan ő előttök Kinisi felugrék.

Egy nagy török-testet azontúl ragada,
Az ő fogaival földről felharapa,
Vitéz kezeivel csak hozzá se nyula,
Azzal egy szép tánczot urak előtt jára.

Kik e dolgot láták, erősen csodálák,
Erős Herkuleshez Kinisit hasonlák.
Némelyek Sámsonhoz hasonlónak mondák,
Dicsérék vitézi, látván az ő dolgát.

Örömekben hősek az egész éjszaka
Csak egy mákszemnyit is nem aluttak vala,
Reggel seregével két úr indult vala,
Gyulafehérvárba vígan mennek vala.

Források: Kőváry László: Száz történelmi rege, Stein János könyvkereskedése, Kolozsvár, 1857

(1. oldal / 2)
Megjelent: 208 alkalommal

Hozzászólások  

 
szikul
#3 kifelejtettem a linketszikul 2020-10-15 21:21 Idézet
 
 
szikul
#2 Bathory Istvanszikul 2020-10-15 20:26
ha mar ugy latom kitettek a czikket akkor tegyek ki Teleki konyvet is abba valszeg tobbet ir s idez mint a mai ''torteneszek'' [foleg ha olyanrol kell irni akit Bathorynak hivnak mert ugye roluk csak negativot irnak, meg errol a Bathory Istvanrol is - meg kell nezni a wikipediat stb]
-
books.google.ro/.../
ez is leszedheto mint mas sok konyv a Gugel Bookson de a magyarok kozul senkit se latok mar 7 eve hogy kihasznalna
--
+ van egy iras amugy asszem 10 eve irta vki

innet leszedheto
Idézet
 
 
szikul
#1 Bathoryszikul 2020-10-14 23:08
bathory istvan beszede a buli elott
facebook.com/.../...
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 67.2%Austria 1.3%
United States 5.7%Canada 1%
Romania 4.8%France 0.9%
Ukraine 3.4%Sweden 0.9%
Russian Federation 2.7%Switzerland 0.4%
Germany 2.4%Netherlands 0.2%
Slovakia 1.9%Kuwait 0.2%
United Kingdom 1.9%Australia 0.2%
Norway 1.5%Italy 0.1%
Serbia 1.3%Spain 0.1%

Today: 134
This Week: 3551
Last Week: 7754
This Month: 27887
Last Month: 21911
Total: 2529242

Belépés