Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

K2020Sep29

2020. Január 29., Szerda 23:38

Szláv ablakon nézegetünk-e ki, vagy magyaron?

Írta:  Marton Veronika
Értékelés:
(18 szavazat)
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában az ablak meghatározása, vagyis „az épületek falában stb. világosság bebocsátására, szellőztetésre stb. szolgáló nyílás..." egybevág más etimológiai szótárak megállapításával.

magyarablak1

Őrségi muskátlis ablak (országalbum.hu)

Ám kevésbé meggyőző, hogy a „magyar szó közelebbi forrásaként a szlovén (óblok), a horvát és a szlovák (oblok) jöhet számításba". A szláv nyelvekben e szó különféle helyesírási változatai „egy korábbi szláv *оbьlokъ (t/ulajdon/k/éppe/n 'kerek nyílás') folytatói..."[1] Talán el is hihetnők e meghatározást, ha a szócikkben az *оbьlokъ előtt nem lenne ott az alig észrevehető * jel, amit a szótárszerkesztők ekképp magyaráznak: „Az összehasonlító uráli nyelvtudomány eredményeire támaszkodva megadjuk a rekonstruált alapnyelvi formát. Szükséges esetekben más eredetű szavak szócikkeiben is idézünk kikövetkeztetett, csillaggal (*) megjelölt formákat."[2]

 szláv putriÍgy nézhetett ki a szláv putri, amikor a magyarok elődei már épített házakban laktak (rekonstrukció -hradeckymkrajem.cz)

Eszerint a szláv „oblok" szó eredete „kikövetkeztetett", vagyis ismeretlen. Ha ez így van, miért e ragaszkodás a szláv eredethez, átvételhez?

A Czuczor-Fogarasi szótár[3] sem szabadul a szláv, vagyis a szlovák-cseh egybevetéstől, de megjegyzi: az ablak „származására nézve, ha gépileg [gépiesen] csak az 'ab' gyököt vennők föl, ez a többi magyar szókkal nincs fogalmi, illetőleg családi rokonságban...".

Tehát az ablak első szótagja ismeretlen eredetű, rokontalan gyök. A második szótag, a lak két gyökből áll: „Eredeti első értelme... szállás, ház, tartózkodási hely... A fogalmához tartozik, hogy ki és bejárunk benne, hogy rendesen annak körében kelünk és mozgunk."[4] Ez értelemben használja Petőfi Sándor „Távolból" c. versében: „Kis lak áll a nagy Duna mentében..."

A „lak" szóban is „azon la gyök rejlik, mely több szavainkban mozgást jelent. Ez értelmezés nagyon megegyezik őseink hajdankori életmódjával, midőn mint vadász- és baromtenyésztő népek társzekereken laktak, azaz jártak, majd itt, majd ott telepedtek meg"[5].

magyarablak3

A magyarok bevonulása (ekhós szekerek, részlet, Feszty körkép – mek.oszk.hu)

A haladó mozgást jelentő elavult a la[6] gyök és a k toldalék[7] összeolvasva lak; az a hely, ahol a mozgás végetér, a ház, ahova a vándor betér.

E nyelvészeti fejtegetés ismeretében a sumir nyelvet segítségül híva az „ablak" szó eredete valóban kitekintést, távlatokat sejtet.

A sumir és a magyar szavak egybevetésekor figyelembeveendő, hogy a tanult „finnugor alapszókincsnek és a törökös jövevényszavaknak" gyökei, szótagjai és a toldalékai egy-egy sumir szónak, gyöknek felelnek meg. E szavakban a szótagok és gyökök jelentése nem ismerhető fel, mert elfeledtük a jelentésüket.

A szótöveket az egyetemen tanítják, a gyököket legfeljebb megemlítik. Ösztönösen tarthatnak attól, hogy a magyar gyökrendszer ismerete betekintést nyújtana az idők mélyébe, és bebizonyosodna, hogy anyanyelvünk a „nyelvek anyjának" utódnyelve.

Jó példa erre a két szótagos, három gyökből álló „ablak" szavunk.

Bobula Ida[8] Stephen Langdon angol asszirológusra hivatkozva az ablak szót hasonló meggondolásból vezette vissza a sumir AB és a LIL gyökre. „Az AB-LIL értelmezése 'enclosed opening', vagyis körülzárt nyílás." Ebből „kellett fejlődnie az értelem szerint helyesebb későbbi ABLIK-nak (ablak-nyílás), majd ebből a hangzóilleszkedés kikristályosította a végleges 'ablak' szót." [9]

Ám Langdon nem volt magyar, így nem vette észre, hogy a második szótag a -lak eredője nem a LIL, hanem a CF-ban említett magyar, la és k gyök, amely megfelel a sumir LA és az AK/AG gyöknek.

Hettita ház-modell (hixenbaugh.net)

magyarablak4A sumir szavak többjelentésűek. A megfejtéskor végig kell menni az azonos hangalakú írásjeleken és jelentéseken, s kiválasztani, melyik felel meg a keresett szó, szótag, gyök jelentésének. Jelen esetben annak, hogy az ablak valami építményben fény/világosság bebocsátására szolgáló lyuk, rés. E feltételnek a sumir szógyökök közül három, és nem több, felel meg.

Az egymással gondolati rokonságban levő szavak kétféle, jelentésben sem különböző megfejtést kínálnak fel:

szótár

lakás(t) világossá tesz  vagy fényt/világosságot csináló nyílás.

Az ablak rendeltetésének mindkét fordítás tökéletesen megfelel.

A magyar népmesék megőrizték a sumir szavak sugallta réges-régi ismeretet, hogy az ablak nem más, mint a házfalba vágott, a jurta/sátor oldalán hagyott, letakarható fény-nyílás:

Az egyszeri ember „kezében volt egy teknő, azzal hol kiszaladt, hol be, egy olyan házba, amelyiknek nem volt ablaka, csak egy kis lyukforma ajtója..." Odamegy hozzá egy legény: -„Jó napot adjon Isten, földi! ...Miben fáradozik, kend? - Fogadj Isten, atyafi! ..." - Sötét a házam, „hordom be a világosságot teknővel... - No, majd világossá teszem én – mondja rá a legény. Elővett egy fejszét, vágott a házon két ablakot, az ajtót is nagyobbra vette, mindjárt világos lett a ház."[10]

A gyergyói székely adomában[11] a falu népe zsákokkal hordja a fényt a templomba. Később ablakot vágnak rá, s lőn a templomban világosság.

Nyelvileg az ablak szó nagy régiséget mutat, visszanyúlik Kr. e. 4000 tájára, a sumir korba, vagy még távolabbi időkbe, amikor a szláv népek még nem voltak sehol, de a magyarok elődnépei már rége-régen házakat, templomokat, tornyokat építettek. S amikor a sémita akkád-babiloni-asszír népirtás elől menekülőben kénytelenek voltak elhagyni hazájukat, gyalog, lóháton, letakarható „ablaknyílású" ekhos szekereken menekültek.

A hun-magyarok, csakúgy mint legközelebbi rokonnépünk az ujgur felül nyitható tetőablakos jurtákban lakott, amikor az erdőlakó szláv népek még sötét földbevájt putriban tengődtek.

Ujgur jurta

Ujgur jurta (A két alak, nem ujgur, hanem erősen kínai jellegű! Xinjiang Uyger Autonomous Region Museum, Urumqi - beingheresite.wordpress.com)

Ujgur jurta (A két alak, nem ujgur, hanem erősen kínai jellegű! Xinjiang Uyger Autonomous Region Museum, Urumqi - beingheresite.wordpress.com)

A magyarság az ablak ismeretét, nevét ősi szkíta örökségként nem tanulta el senkitől, ellenkezőleg a szláv népek vették át tőle, ezért a magyar ember magyar ablakon és nem szláv okno-n tekint ki a házából.


 

[1] A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, I. köt. Akadémiai K., Bp., 1967, ablak címszó 90. p., a * magyarázata: 30. p.
[2] L.m.f.
[3] A magyar nyelv szótára, készítették Czuczor Gergely és Fogarasi János, I-VI. Emich Gusztáv magyar akadémiai nyomdásznál, Pest, 1862-1867., I. köt. „ablak" címszó, 14. p. Jelölése a továbbiakban: CF.
[4] CF i. m. III köt. 1865., 1265. p.
[5] CF i. m. III. köt., „lak" címszó, 1265. p.
[6] CF i.m. III. köt., „l" címszó, 1246. p.
[7] CF i.m. I. köt. Előbeszéd, 145. p.
[8] Dr. Bobula Ida (1900-1871) az USÁ-ban emigrált magyar történész-nyelvész, a sumir-magyar nyelvrokonság kutatója.
[9] Bobula Ida: Kölcsönöztük vagy örököltük? In: Bobula Ida: A sumír örökségünk, Angyali Menedék K., Budapest, 2016.. 170. p.
[10] A kis ködmön – Arany László: Magyar népmesék, Móra Ferenc Kvk., Budapest, 1979.
[11] A zsákkal hordott világosság – Régi magyar népmesék Berze Nagy János hagyatékából, Kiadja a TIT Baranya megyei Szervezete, Pécs, 1961. 151. p.

Eredeti forrás: Marton Veronika

Megjelent: 445 alkalommal Utoljára frissítve: 2020. Január 30., Csütörtök 00:48

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 68.6%Austria 1.3%
Romania 5.2%Canada 1.1%
United States 4.1%France 0.9%
Ukraine 3.4%Sweden 0.7%
Russian Federation 2.8%Switzerland 0.4%
Germany 2.4%Netherlands 0.2%
Slovakia 2%Australia 0.2%
United Kingdom 1.9%Kuwait 0.1%
Serbia 1.3%Italy 0.1%
Norway 1.3%Poland 0.1%

Today: 304
This Week: 907
Last Week: 4713
This Month: 17554
Last Month: 17699
Total: 2478574

Belépés